Holnap is egészségesen

Ma mindannyiunk számára központi kérdés:

Milyen hatása lesz a japán atomrobbanásoknak, milyen eredményeket hoz az európai atomerőművek felülvizsgálata. Egyáltalán miért kell ezzel foglalkoznunk és mit tehetünk saját magunkért?

A legegyszerűbb, mindig a természetes út. A kockázatokat jelentősen csökkenthetjük táplálkozásunk minimális változtatásával.

Miért kell különösen figyelnünk az étkezésünkre?

Egy alkalommal Pakson előadást tartott Varga Gábor. Felhívta arra a figyelmet, hogy Németországban elvégezték az eddig létező legalaposabb felmérést az atomerőművek rákkeltő hatásáról:

„Németországban kimutatták ugyanis, hogy az atomerőművek közelében a gyermekek nagyobb valószínűséggel betegszenek meg leukémiában. Az atomerőművektől 50km-es távolságra is megnövekedett a rákrizikó. Megdöbbenésemre, az atomerőmű néhány - kisebbségben levő - dolgozója hevesen tiltakozott kijelentésem ellen. Éppen ezért ezt a német tanulmányt itt elérhetővé teszem Önök számára.

Talán ennél is döbbenetesebb az a tény, hogy a vizsgált atomerőművek közelében lényegében nem mértek magasabb radioaktív sugárzást, mint máshol. A sugárzás emberekre gyakorolt hatását mili Sievert (mSv) -ben mérik. A természetes egy éves radioaktív háttérsugárzás 2-3mSv. A háttérsugárzás nagy részét a talajból felszivárgó radioaktív gáz, a radon nyújtja (1,1mSv), amely jelentősen megnöveli a tüdőrák előfordulásának valószínűségét.

Az összes tüdőrák kb. 10% -a a radon gáz következtében alakulhat ki. A kozmikus sugárzás a világűrből kb. 0,3 mSv, a föld radioaktív sugárzása kb. 0,4mSv sugárterhelésben részesíti az embereket évenként. Ezek az adatok Németországban történt becsléseken alapulnak. Ehhez még hozzáadódik az évenkénti orvosi célból végzett Röntgensugárzás (átlagosan 2mSv).

A becsült értékekhez képest az atomerőművek körül mért sugárdózis tízezred, sőt milliomod mSv-ben mérhető Németországban, tehát gyakorlatilag elhanyagolható: az atomerőművek közelében mégis magasabb a rákhalálozások száma. Ebből következik, hogy a sugárzás veszélyessége nem mindig becsülhető meg az aktuálisan mért sugárdózis nagyságából, még akkor sem, ha az hihetetlenül alacsony.

1986-ban, a csernobili atomkatasztrófa következtében a Magyarországon kapott többletdózis 0,2mSv volt, tehát rendkívül alacsony. Mégis jelentősen, nagyságrendekkel több, mint ami a német atomerőművek körül mérhető többletdózis. (Megjegyzem, hogy a német atomerőművek technikai szintje valószínűleg magasabb lehet, mint a paksi atomerőműé.) Betegektől kapott szubjektív és statisztikailag nem elemzett visszajelzéseink alapján, Paks környékén általában magasabb a gyulladásos betegségek előfordulásának valószínűsége.

Érdekes, hogy hasonló gyulladásos, ill. autoimmun betegségek jellemzőek több alföldi megyére, ami nem zárja ki azt, hogy a csernobili katasztrófa hosszú távon, szinte észrevétlenül fejti ki utóhatását. Kiskunfélegyháza környékéről jelezték, hogy a keletről, észak-keletről érkező szélirány előrejelzi a felső légúti gyulladásos megbetegedések növekedését is.

A japán atomkatasztrófa teljes nagyságát még nem lehet megbecsülni, de máris Csernobillal hasonlítják össze a környezetbe jutott sugárzás mennyiségét. Március 25.-ére várják az első radioaktív felhő érkezését Oroszország területére. Németországban a híradások már felkészítik a lakosságot arra, hogy mérhető sugárzásnövekedést fognak tapasztalni a következő napokban, hetekben, ami azonban az „egészségre nem lesz káros hatással”.

Rendkívül érdekesnek tartom ezt az érvelését a német szakértőknek, hiszen az atomerőművek környékén sem szabadna a rákmegbetegedések számának megugrani a hihetetlenül alacsony mért sugárdózis többlet miatt. A rákmegbetegedések száma mégis lényegesen nagyobb az atomerőművek környékén. Véleményem szerint nem elméleti feltevésekre kell alapoznunk várakozásainkat, hanem gyakorlati tapasztalatokra, amiket megszerezhettünk a fent említett német tanulmányból.

Amennyiben a Japán atomerőművek hosszabban fogják fertőzni a légkört, véleményem szerint nem kizárható a föld egyes távoli pontjain hosszabb távú egészségügyi problémák jelentkezése sem, éppen a német atomerőművek környékén tapasztaltak miatt. Az ún. ionizáló sugárzás a központi idegrendszert is károsíthatja, ill. általában a szervezet őssejtjeit, ezzel csökkentheti annak regenerációs készségét. Az erről szóló korábbi tanulmányaim több aspektusból is megvilágítják ezt a problémát:

• Kemo- és sugárterápia immunrendszert károsító hatásai
• Gyógyító  és rákkeltő kemo- és sugárterápia

A gyógygombák, illetve gyógygomba kivonatok egy része növelheti a szervezet ellenálló képességét az ionizáló és a radioaktív sugárzással szemben. Ezt a tulajdonságát a kivonatoknak tudományos kísérletekben is kimutatták. Tapasztalhattuk Magyarországon is azoknál, akik rákellenes sugárterápiában részesültek. Ebből kifolyólag a kivonatok tömeges alkalmazása nem csak Japánban lehet indokolt, hanem mindenhol, ahol tudatosan csökkenteni akarják a japán atomkatasztrófa globális következményeit.

Varga Gábor”

Az egészség megőrzésének egyik jelentős összetevői az erjesztett ételek:

Az erjesztett ételek hatásai

Az erjesztett ételek körülbelül egyidősek az emberi kultúrával. Az emésztést elősegítő erjesztett ételeket kezdetben tartósságuk miatt kedvelték főként, de azóta is nagy népszerűségnek örvendenek.

Az Észak-afrikai sivatagokban tevetejből készültek az első joghurtok, a nagy hőségben ugyanis csak erjesztéssel tudták eltartani az élelmiszert.

A savanyú uborka Egyiptomból származik, és rengeteg bizonyíték mutat arra is, hogy már az ókori Görögországban és Rómában is fogyasztottak ecetet az emésztés elősegítésére. Az erjesztett ételekből nem szükséges sokat fogyasztani, elég csak annyit, hogy az ételek lebontásáért felelős enzimek megfelelően működjenek, és hogy a tápanyagok képesek legyenek hatékonyan felszívódni a vékonybélben.

Indiában, Koreában, Kínában és Japánban édes, sós és savanyú uborkát fogyasztanak, Észak- és Közép-Európában savanyú káposztát és kovászos uborkát, a Mediterrán országokban pedig egy-egy üveg vörösbort szolgálnak fel az étel mellé.

Miért előnyösek az erjesztett ételek?

A baktériumokkal erjesztett ételekben az erjesztés során megindul a bomlás, amelynek következtében olyan jótékony baktériumok jönnek létre, amelyek segítik az emésztőrendszer működését, valamint megóvnak a kórokozóktól és más parazitáktól. A legkedveltebb erjesztett élelmiszerek az érlelt sajtok, a sör, valamint a bor. Íme néhány „összetevő”, illetve példa az erjesztett ételekre:

• Acidophilus: A Lactobacillus Acidophilus egy jótékony mikro-flóra, ami a joghurt, a kefir és az erjesztett zöldségek legfőbb hatóanyaga, de kapszula formájában is kapható.
• Telepes zöldségek: a telepes zöldséget reszelt káposzta alapon készítik más zöldségek hozzáadásával. A zöldségeket légmentesen lezárt dobozokban erjesztik több héten keresztül. Ez az eljárás segíti a jótékony baktériumok termelődését. A koreai kimchit és a nyers savanyú káposztát is ilyen módszerrel készítik.
• Miso: A rizsből, szójából, árpából és csicseriborsóból is készíthető miso szintén erjesztéssel készül. A miso gazdag antioxidánsokban, enzimekben és B-12-Vitaminban és segít a szervezet sugárterhelését csökkenteni.
• Savanyúuborka: A savanyú uborka nagy mennyiségben tartalmaz lactobacilli baktériumokat, amik segítik a zöldségek és gabonafélék emésztését. A savanyú uborka ezen kívül igen gazdag rostokban, így segíti a megfelelő bélmozgást.
• Ecet: az ecet, különösen az almaecet gazdag jótékony hatású enzimekben és segíti az immunrendszer működését, az emésztést és a vér pH-szintjének fenntartását.

Az erjesztett ételek közül jelenleg a miso kerülhet az érdeklődés központjába, kifejezetten a sugárterhelés csökkentő képessége miatt. A gyógygomba kategóriában könnyen elérhető a shiitake gomba. Egyik kedvenc levesem, amely misot, és gyógygombát is tartalmaz:

Csicseriborsó leves:

Fél csésze csicseri borsót előző nap beáztatunk, másnap friss 5 csésze vízzel felöntjük és kuktában puhára főzzük.

Másik edényben addig:

• 1 db vöröshagymát apró kockára darabolva üvegesre pirítjuk
• 1 mokkáskanál olajon.
• 1 db sárgarépát,
• 1 db fehérrépát negyedholdra darabolunk,
• 1 fej friss, vagy előfőzött shiitake gombát szeletekre vágunk,
• 1 szál zeller szárat vékony átlósra vágjuk és
• 1 mokkáskanál olajon pirítjuk. A csicseriborsó levét tehetjük hozzá nehogy leégjen pirítás közben.

Amikor puhák a zöldségek hozzáadjuk a főtt csicseriborsót a levével együtt és közösen főzzük néhány percig, só helyett misot teszünk bele. Vékonyra szeletelt póréhagymával a tetejét megszórva tálaljuk.

Az összetevők közül a shiitake gomba nem tűnik olcsónak, de egy-egy beszerzéskor elég egy-két fejet venni. Ez a gombafajta különlegesen jó tulajdonságokkal bír.