Van a beavatottaknak egy belső csoportja, akik ismerik az „Egyetemes Tan”-t, amelyet a „Minden-tudás”-nak, vagy „Minden Tudás” összegének is neveznek. Az Eredeti Tudásnak nincs semmi köze memorizáláshoz, az agy primitív erőltetéséhez, vagy fejlesztett képességekhez. Erre a Tudásra nem lehet szert tenni tanulással, ez nem olvasható könyvekben, és csak azok férhetnek hozzá, aki ránemesedtek.

Az emberi tudat az őt alkotó sejtek tudatának az összege, eredete pedig túl mutat az anyagon. Emiatt a halál csak egy kapu, melyen Isten kegyelméből át kell lépni a regenerálódás és a fejlődés fenntartása érdekében. Tudományosan igazolható, hogy a tudatunk a testünkben (és azon is túl) mindenütt jelen van.

Aki ezt nem képes elfogadni, vagy nem hiszi, legkésőbb a testének elhagyásakor megtapasztalja (sokszor igen dramatikus élmény formájában). Az Egyetemes Tan a Világmindenség összes tudatának az összege, és azok a „sejtek”, akik megértek arra, hogy képviseljék ezt a „mindenütt jelenlétet", kapcsolódási pontot képeznek ehhez. Az Egyetemes Tan tehát egy olyan tudás, mely hozzáférhető azoknak, akik a világegyetem magasztos tervén dolgoznak.

Amikor a „bukás” bekövetkezett, az emberiség egy része (mi, akik itt élünk) egy másik élethullám, a LÁZADÓ ANGYALOK vezetésével (ők voltak a felbujtók, és sajnos mi követtük őket) szembefordult az isteni tervvel, Isten helyett ezeket a bukott angyalokat kezdte el szolgálni. Cserébe korlátlan hatalmat remélt, melyet a SAJÁT ÖNZŐ CÉLJAIRA akart fordítani. A remélt hatalom helyett az involúció gyötrelmes útjait kezdte el járni, de az Isten-fiak azon része, akik az Eredeti dicsőségben maradtak, kifejlesztettek egy Megmentési Tervet.

A „bukás” után (Éva megízlelte az Almát Ádámmal – szimbolikus ábrázolása az élethullámok azon részének, akik az Isteni tervvel szabad akaratukból nem működtek együtt) az emberiség „lázadó” részének egy olyan „lezárt” világban kellett folytatnia a fejlődését, melyben hermetikusan elzártak az „Eredeti Valóságtól". Ezt nem büntetésből kapta, hanem ő maga (mi magunk) zárta el magát Istentől (a Logosztól), mert a tőle kapott energiákat önző módon kezdte el használni, és sajnos nem volt képes ennek a „megzabolázására”. Ekkor született egy szükségterv a megmentésére, melyben a bukott isten-gyermekeket visszavezetik az „Eredeti Valóságba”. Ennek a tervnek a részét képezik a naprendszerek, mint fejlesztő központok, ahol igazából semmi nem az, mint aminek látszik! A naprendszerünk bolygói életterek, a fejlődés terei, melyek létezése biztosítja a lelki fejlődésünket (ez nem automatikus!!!!).

Ezen bolygók minden tagja egy „élő test”, melyek hétszeresek, hétséges „misztérium” bolygók, mindegyikük hét fejlődési térséggel. A mi anyagi szemeink ezt nem láthatják, de a lelki és szellemi szemeink igen! Ezen bolygók tehát fejlesztő térségek, mi pedig mindannyian a Nap gyermekei vagyunk, világpolgárok. No, persze egy „átlagembernek" erről nincs tudomása, csak akkor, ha eléri az ehhez a tudáshoz elégséges lelki és szellemi szintet. Ekkor tovább léphet a következő misztérium-bolygóra.

Amikor az emberiség (egy bizonyos része) egy előző fejlődési szakaszban még a Marson élt, sokkal polarizáltabb testben nyilvánult meg. Ennek a célja az anyagba való leszállás intenzívebbé tétele volt. Ebben az időben a Marson az akarat fejlesztése volt előtérben, és a bolygó, mint megnyilvánulási tér, ennek a kifejeződése volt. A bolygó élővilága hűen tükrözte az ott folyó munka mibenlétét. A „növényzet” minden élőlénnyel együtt sok vasat hordozott a „vérében”, emiatt lehetőség nyílt az igen intenzív „sarkosításra", a polarizációra. Mivel a Világmindenség alapja az elektromágnesesség, a vas, mint elem az alapja az anyagban a polarizációnak.

Az Egyetemes Tan a DOHÁNYRÓL a következőket határozza meg:

„A dohány egy Marsfű, egy Mars-növény. Ez a Mars-kábítószer befolyásolja a vérben a vasat és a „vörös színanyagot”, a nemi szerveket, a motorikus idegeket, a bal agyféltekét, az izommozgást, a vágytestet, a hátgerinc motorikus szakaszát és a végbelet. A nikotin izgat, robbanékonnyá, féktelenné és erőszakossá tesz. Ezek a Mars-kábítószer betegségokozó tulajdonságai. A nikotinnal való élésnek és visszaélésnek vérszegénység, fokozott nemi ösztön, idegzavarok, gyermekbénulás, gerincbetegségek, aranyér és más hatásokkal együtt reuma a következménye. Amit az alkohol csak részben vagy időnként tesz, azt a nikotin állandóan teszi: egész lényünket a földi erőktől teszi függővé. A „tékozló fiút” elégedetté teszi a moslékos-vályúnál.”

Amikor az emberiség a Földön kezdett el megnyilvánulni, egy új fejlesztő munka vette kezdetét. A fejlődés bizonyos szakaszában a Lázadó Angyalok hierarchiája, akik időközben a Sötétség Uraivá váltak és az emberiséget örök fogságában szeretnék tartani, aggódni kezdtek, mert a bukott emberiség megmentésére irányuló törekvések nagy ütemben folytak. Birodalmukat ezért azóta is minden létező módon be szeretnék biztosítani.

Az egyik ilyen módszer a lelki állapot visszataszítása az ősmúltba. Ekkor akár több ezer évvel is „visszacsúsztatható” egy ember a lelki fejlődésének egy korábbi szakaszába, és ott hosszú időre „megkristályosítható”. Erre rengeteg módszerük van, melyet itt nem részletezek, most csak egyről esik szó: a dohányzásról.

A dohányt a Sötétség Angyalai hozták a Földre a Marsról. Amerika déli részét találták a legmegfelelőbbnek a termesztésre és az elterjesztésre. Európába fekete mágusok hozták át Amerika felfedezését követően bizonyos hatalmi körök megbízásából. Kínában már sok évszázaddal azelőtt elterjesztették, mivel Kínából erős megszabadító impulzusok áradtak ki a világra, s ezt meg akarták akadályozni.

Hogyan?

A dohányban lévő nikotin erősen polarizálja a vért, „közönségessé”, gátlástalanná és önzővé téve a dohányzót (akit az sem érdekel, hogy másokat ezzel zavar, vagy károsít). A lélek ötszörösen nyilvánul meg az anyagban, a vér a lélek első közege. Egy különleges fluidum, erősen mágnesezhető (a vastartalma miatt). Amikor a vér „sarkosul”, erősen a Föld vonzásába kerül, aminek az eredménye az, hogy a gondolkodás, az érzések és az akarás, végül a cselekedetek is a földi dolgokra, a létfenntartásra, az önző dolgokra irányul. Egy elsötétedés veszi kezdetét (a vér fizikailag is sötétedni kezd, valamint el kezd besűrűsödni), melynek az eredménye rövid úton a tudat teljes elsötétedése: a földhöz vagy röghöz kötöttség.

A nikotin a csakrákra is kihat, nem engedi „megfordulni” őket. Ahhoz, hogy valaki Magasabb Tudatra ébredjen, meg kell fordulnia csakrái forgásirányának. Egy földhöz kötött ember csakrái az óramutató járásával megegyezően forognak, a megszabadult emberé ezzel ellenkezően. A nikotin biztosítja a tudat elsötétedését, a csakrák forgását felpörgetve, ezáltal esély sincs a „megfordulásra”.

A nikotin az agyban a tobozmirigy-tűzkört sorvasztja, miközben kinyitja a földhöz kötöttség erői számára. Ezáltal „negatív beárnyékoltság” keletkezik, a sötétség erői birtokba vehetik a rendszert! Arról nem is beszélve, hogy a láncdohányos odavonzza a földhöz kötött halottak lelkeit (a kik ezektől a szerektől függőkként távoztak a fizikai síkról, a „káma-lókában”, a megtisztulási szakaszban annyira szenvednek a nikotin – vagy más pl. alkohol, kábítószer okozta bódultság hiányától, hogy nem lépnek tovább, hanem természetellenesen az élő dohányosok és más függők aurájában élősködnek, beszippantva a füstöt és gőzöket, inspirálva a még itt élőt arra, hogy még többet használjon az élvezeti cikkekből).

A dohány ezenkívül felkorbácsolja a nemi ösztönöket, a polarizációmiatt a két nemben munkáló erők elszabadulnak. Erőszakos emberek ( pl. bűnözők, katonák, diktátorok, stb…) általában erős dohányosok,mivel ezzel fent tudják tartani az „akarat-mágiájukat”, minekutána gátlástalan tettekre képesek (nemi és testi erőszak,gyilkolás, terror, stb…).

Végezetül felhívnám a figyelmet arra a tényre, a dohányos mindig azt az üzenetet közvetíti: - nem akarok részt venni a Valóságban, menekülök!

Sok egyház azért alkalmaz „füstölést”, mert ez megváltoztatja a jelenlévők tudatállapotát, bódulttá téve őket. Ebben az állapotban a lélek visszatér az „ős-Szaturnusz” állapotaihoz, ahol tüzes és füstös volt a légkör, és kívülről irányították az emberi entitásokat, mert még nem volt bennlakó tudatuk. Ezt szeretnék elérni és fenntartani a híveknél, egy totális kontrollt a nyáj felett. Az ősidők, a történelem előtti idők egyházai a fehér templomok mágiáját alkalmazták. Az extázist füsttel és dobbal addig fokozták, míg a hívek egymásnak estek egy szentségtelen orgiában. Ennek a leírásától inkább eltekintenék. Az eredménye nem maradt el: egy „zombi tudatállapotú” embertömeg, amely megnyilvánulási teret adott a démonoknak, és minden szörnyűségre képes volt. Ilyen állapotban a tömeget szörnyű dolgokra tudták inspirálni, ezt sok történelmi tény alátámasztja.

Ennek az állapotnak a fenntartása kicsiben a dohányzás, annak analógiájaként, hogy a valós légkör helyett, egy módosított, alacsonyabb rezgésű légkörben próbál vegetálva megmaradni a függő.

A dohányt, épp úgy, mint a többi élvezeti cikket, először mint gyógyszer alkalmazták. Ezekkel a szerekkel, mint a csokoládé, dohány, alkohol, stb…az a módszerük, hogy kihasználják az ember bukott állapotából adódó mértéktelenséget. Pontosan tudják, hogy az ego mohó és az önzőség szimbóluma, ezért nem tudja tartani a mértéket. Erre segít rá a függőség kialakulása.

Néhány népcsoport beavatottjai (pl. a mezo-amerikai kultúrák sámánjai, varázslói) igen alapos előkészületek után a füstölést (gyógynövények égetése, pejot füstje) rítusuk részeként az „ajtók” feltárására alkalmazzák, de óva intik ettől az átlagembert és a tömeget. Néha gyógyászati célokra is felhasználják, erős kontroll alatt tartva a hatását.

A dohányt a misztérium iskolákban azoknál a jelölteknél is alkalmazták a múltban, akiknél még csak az előkészületek folytak a beavatásra, és hajlamuk volt az „elvontba”, az Ideák világában ragadni. Ekkor rövid ideig dohányoztak, ezzel elűzték az elementálokat, a mentál-világ ragadozóit, mivel azok a füstöt nem bírják. Később, miután a jelöltek függővé váltak, a vezetőik ennek alkalmazásától elálltak, és helyette babból készült ételeket fogyasztását vezették be, és ugyanazt a hatást érték el: a jelölt „közönséges”, földi lett az emésztőrendszerében felszabaduló gázoktól.

A dohányzás okozta testi bajokkal és betegségekkel ebben az írásban nem foglalkozok, mivel ezeket mindenki ismeri. Erről elég annyi, hogy több mint egy tucat szervet károsít közvetlenül az emberi szervezetben.

Sajnos a világ vezetése az említett hierarchia kezében van, emiattne csodálkozzunk azon, hogy a dohány emberek milliárdjainak okoz függőséget. A dohányfüst beáramlik a tüdőbe, elzárva a Szívet a világosságtól, fizikailag útját állva annak. Ebben a helyzetben a tímusz-mirigy (csecsemő-mirigy) nem képes a sugárzásra, és érzéketlen minden impulzusra, ami a Magasabb Világokból felé áramlik.

(Weixl-Várhegyi László)

Számomra a fentiek mellett mégsem tűnik megoldásnak a dohányzás tiltására alapuló leszoktatás. Mik az okai?
  1. A „tiltott gyümölcs” effektus mindig az ellenkezőjét szokta kiváltani az emberekből.
  2. Az erőszak szintén ellenkezést szít.
Azt már eddig is tudtuk, hogy a meggyőzés és a fejek telebeszélése teljesen hatástalan a kérdésben. Valószínűleg azért, mert kevés a tudás akkor, amikor a cigarettába szándékosan tesznek olyan anyagokat, melyek a nikotin kötéseket erősítik, a felszívódást támogatják. Valamiért mégsem az adalékanyagokat tiltják be először. Pedig egy igazi kapadohányból készült cigaretta elszívása sokakat azonnal eltérítene a dohányzástól.

A fenti cikk - bár sokak számára elvontnak tűnhet - sok dolgot megvilágít a dohány természetéből. Az meg számomra végképp meggyőző, hogy:
  • rovarirtó permetként használatos növény volt,
  • termesztése állami monopólium a mai napig.
Szerintem ha én lennék az állam, amit csak én termeszthetek nem akarnám tényleg és végleg eltiltani a fogyasztóktól, sőt. Ennek semmilyen értelme nem lenne, saját gazdasági helyzetem rombolná.

Nade kívánság, az kívánság! Én segítek az illetékeseknek, ha már annyira kívánják.


Azért meg bocs, hogy ebből nekem, neked és akinek elmondod, egyformán többszörös hasznunk lesz. Mert az fontos számomra, hogy a létezésünk, alap megélhetésünk biztosítva legyen.

Azért külön bocs, ha ezzel kiveszem a drótot a bábozó kezéből. Engem már rég nem érdekel, Ő hogy él, hiszen őt sem érdekli egyikünk se.

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

A megjegyzések moderáltak, jóváhagyás után lesznek láthatóak.