Nemrég beszélgettem egy ismerőssel arról, miket főzünk ki jól magunknak mostanában.

Gabonák, mindenféle hüvelyesek, zöldségek. Naná, hogy nem bírtam kihagyni a meghökkent arcokat, így előhozakodtam kedvenceimmel:
  • Árpa, bulgur, hajdina
  • Lencse, vörös lencse, sárga lencse, fekete lencse
  • Csicseri borsó, sárgaborsó, zöld szárazborsó
  • Májbab, tallérbab, lóbab, virágbab, cukorbab
  • A legnagyobb téli kedvenc a sütőtök
  • Cékla, csicsóka, édesburgonya, mindenféle zöldségek
  • Olajos magok (nagyjából bármelyik, de a dió, a mandula és a napraforgó van igazán szem előtt)

Akik meghallják azonnal elkezdik sorolni:

  1. Nem találtam a boltban árpát!
  2. Miaza bulgur, meg a hajdina?
  3. Vörös, sárga, meg fekete lencséről nem is hallottam. Az mire való?
  4. Csicseri borsó? Olyan csak a gyerekdalban van!
  5. Sárgaborsó? Borzasztó főzeléket csináltak belőle a menzán. Zöld szárazborsót még nem is láttam.
  6. Babból ismerem a tarkababot, meg a fehérbabot.
  7. Hogy lehet annyi sült tököt megenni?
  8. A céklában azt nem szeretem, hogy tormás.
  9. Csicsóka??? Édesburgonya??? Ilyenek merre teremnek?
A sorból a legújabb is több évszázados múltra tekint vissza, de közülük az egyik legrégebben ismert növény az árpa, a maga röpke 8.000 éves múltjával.
(Az árpa élettani hatása: Hűt, méregtelenít, tisztít, különösen jó béltisztító tulajdonságú. A népi gyógyászatban székrekedés, „vízkórság”, köszvény, nátha, lázas állapot és elhúzódó havi vérzés gyógyítására alkalmazták. Érzékelést, észlelést és koncentrációt segítő hatása is van.

Ez a tulajdonság a magas B-vitamin és foszfortartalommal van összefüggésben. A B-vitaminok nélkülözhetetlenek az idegrendszer működéséhez, a foszfor és vegyületei az idegingerület továbbításában játszanak fontos szerepet, de valamennyi életfunkcióban részt vesznek. Hűtő hatása miatt melegben és lázas állapotban jól hasznosítható.

Fogyasztása:
  • egészben, nyersen csíráztatva,
  • egészben, durvára törve párolva,
  • levesbetétként, kásának, köretnek, rakott és töltött ételekben főve,
  • lisztnek őrölve lepénynek, lapos kenyérnek (könnyen szárad és repedezik, ezért búzával keverik, hogy magasabb legyen a kenyér),
  • gyógyélelmezésben: csíra, kása, nyákleves, daranyák, árpatej, árpavíz.
Fűszerei: Babérlevél, csombor (borsikafű), hagyma, póréhagyma, fokhagyma, köménymag, lestyán, metélőhagyma, medvehagyma, petrezselyem, pirospaprika, sáfrány, kurkuma, szerecsendió / szerecsendió virág, vörös-hagyma, kakukkfű, szegfűbors, zsálya.)
Addig-addig piszkáltam ismerősöm csőrét az ilyen dolgokkal, míg végül el kellett áruljak neki egy - szerintem - igen kellemes ételreceptet. Az árpát „Gersli” néven vásároltam meg hozzá. :-D Köretként só nélkül főztem, mikor puhára főtt tettem hozzá sót és tökmagolajat. A főzést forró vízben kezdem, kb. kétszer annyi vízzel, mint amennyi a mag. Viszonylag sokáig fő - erős fél óra, ha előző este beáztatom. Az áztatásnál is felvesz annyi vizet, mint a mag maga. Fél kiló árpa nálunk két napig elég köretnek, kb. 8 méretes adag.

A másik fogáshoz:

  • 1 szép nagy fej hagymát vágtam apróra,
  • kb. 2 fejnyi fokhagymának megfelelő sóban savanyított fokhagymát szintén apróra,
  • kb. 3 cm gyömbér akkorára, mint a fokhagyma,
  • 2 kanál őrölt pirospaprika (házi),
  • őrölt kömény és babérlevél ízlés szerint,
  • 1 csomag leveszöldség és 1 kis fej zeller kockára vágva,
  • 1/2 kg csicsóka szintén kockára vágva,
  • 1 kb. egy kilós sütőtök meghámozva, kockára vágva,
  • 1/4 kg apró gomba - nincs vágva, csak mosva,
  • só.
A hagymát olajon megdinsztelem, a fokhagymát és a gyömbért mikor a hagyma már üveges hozzáteszem, kicsit megfuttatom őket együtt. Ekkor kerül rá a pirospaprika, bele a zöldségek, fűszerek.

Sóból kifejezetten finomítatlan, hagyományos bányászott, kék csíkos zacskóban található asztali sót használok. Alapanyag kilónként kb. egy enyhén púpozott evőkanálnyit.

Az ételhez ekkor öntök forró vizet, hogy már látsszon a víz, de ne fedje el az alapanyagokat, mivel azok is fognak levet engedni. Kuktában, „csipogástól” számított 12 percig főzöm, 2-3 percig állni hagyom még lezártan, ekkor kész. A végeredmény a zöldségpörkölt és a lecsó között van, sűrűbb szafttal a sütőtöktől.

Tálaláskor frissen vágok rá petrezselymet, zellerzöldet, szárzellert, póréhagymát, meg ami még épp van.

A fűszerezésben szándékosan nem szerepel a csípős ízvilág. Az étel célja a finomsága mellett ugyanis a tisztítás, a máj, a hasnyálmirigy és az emésztőrendszer kíméletes tisztítása, működésének helyreállítása.

Időnként belegondolok, mennyi étel van körülöttünk és milyen szegényesen táplálkozik az emberek többsége. El se tudja képzelni még az ismert dolgokról se, hogy másképp is elkészíthető, mint a megszokott.

Kíváncsi leszek, mit szól holnap a csicseriborsó leveshez, meg a karfiolos köleshez. Mert az lesz ebédre...

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

A megjegyzések moderáltak, jóváhagyás után lesznek láthatóak.