Hogy is van a kapzsiság?

Épp azon elmélkedtem, milyen jó is volt, mikor a különféle programokat a SunSet Caféban tartottuk, hiszen a meglepetés szendvicsek könnyen jutottak a szomszéd házba, utánpótlásuk is egyszerű volt. Mindez persze a hely és az üzemeltető egyéb szimpatikus vonásai mellett.


Ami a hely bezárását okozta nem a válság volt elsősorban, hanem a kapzsiság. A tulajdonos úgy döntött: nem ad lehetőséget arra, hogy az év elején csökkentett havi díjjal üzemeljen a hely, ami a későbbiekben térül meg neki. Inkább meghirdette a helyet még magasabb bérleti díjért.

Úgy éreztem ezt ki kell írjam magamból. Kerestem is hozzá egy képet, ami jól példázza, az emberek többsége hová szeretne jutni az asztalnál.

Aztán csak nézegettem azt a nagy dinnyét, de akárhonnan, csak az járt a fejemben: a dinnyének bizony nem morzsája van, hanem magja. Aki a dinnyét megeszi és a magot másnak adja, az a következő szezonban csak reménykedhet, hogy valaki szór neki egy kis magot...

Valahogy úgy érzem, egyesek kezdik ezt kapiskálni. Ennek következtében el szeretnék hitetni, hogy ipari termékeket kell együnk étel helyett.

A többség vevő rá. Jópofának, kényelmesnek, gyorsnak tartják a műanyag étrendet. Aztán amikor jönnek a bajok és még több műanyagot kapnak, eszükbe se jut, hogy esetleg hibáztak.

Azok, akik a magokért időben állnak sorba, az élet kulcsát kapják meg, bármilyen nagyképűen hangzik. Azét az életét, ami virágzik, táplál, gyógyítja önmagát és mindent maga körül.