Jobb, ha már az elején tudod: a trendi szótól képes lennék ablakon is kiugrani. Olyan nekem, mint a birkáknak a vezérürü nyakába tett kolomp. Valaki elkezdi rázni, aztán mennek utána...
Miből gondolom ezt? Mert ezt látom. Itt a saját blogomban durván őszinte leszek:
Nekem speciel a hócipőm tele a jobbnál jobb üzletekkel, lelkesítő zengzetekkel. A „motiváld magad, sikerülni fog” szövegekkel. Biztos vagyok benne, rengeteg ember számára életre szólóan rögzített kudarcélményekkel járnak ezek az oktatások. Hiányoznak belőle a valódi célok.
Csinálj weboldalt, blogot, nagyjából pont olyat, mint a többiek. Az hogy a sablonok révén egy nap egy csomó egyformát látok, azt se tudom néha, hol járok, pedig figyelek alaposan... És aki maga csinálja azok többsége - még a viszonylag rutinos számítógép és Internet használók is - nem keveset görcsölnek vele. Minél többet hallják, milyen egyszerű, annál butábbnak érzik magukat.
Ehhez persze bármelyik marketinges megmondja, írj vonzó, vevőcsalogató szövegeket bele. De hogyan fogalmazd meg pont a te témád? Vagy azt nem szoktad hallani? Ki gondolta volna. Lehet csak az, akiben felmerül, hogy az illető a konferenciáját, oktatását, e-bookját, bármijét azért tette eléd, hogy kellően ostobának érezve magad végül rábízd a megoldást?
Csúcskedvencem a sokszorozd meg... téma. Könyörgöm! Mit? A legtöbb tanácsra, információra a kezdő vállalkozóknak van szükségük, akár hagyományos üzlet, akár MLM a téma. De a legtöbb kezdőnek nincs vevője, nincs bevétele! A nullát meg megszorozhatod bármilyen számmal, az bizony nulla marad.
Aztán meg az első benyomás, meg a kivel dolgozz együtt kérdések. Most kifejezetten MLM példa, de bármilyen más üzletre is igaz: Mariska néni úgy dönt, neki ez a dolog tetszik. Amiről beszéltek neki, milyen jó és mennyi pénzt lehet vele keresni, neki is kell.
Elmondja a rokonoknak, barátoknak, kimosolyogják. Elmondaná alig ismerősöknek is, hátha azok másképp gondolkodnak a témában. Gondosan elő is készül a dologra. Csinosan kiöltözik, erre a nagy alkalomra direkt kiáll a garázsból a Mercijével - lássa mán' az a buta ismerős, milyen jó bolt ez!
Ugye, te is így kezdted? Mint minden vállalkozás. Az emberek azonnal érezték: amit te kínálsz az az egyetlen megváltás számukra, rajtad is látszik mennyire jól megy, persze nálad vásárolnak ezentúl mindent. Hiszen Te vállalkozónak, gazdagnak és mindenttudónak születtél. Vagy mégse?
Én speciel csecsemőnek születtem. Ráadásul egy olyan időszakban, amikor esélyem nem volt megtanulni a vállalkozást, vagy a pénzzel bánni. Mert akármit is mondott nagyanyám, a semmit beosztani messze nem a pénzzel bánás.
Később persze elkezdtem keresni azokat, akik tudhatják, hogyan kell. Találtam az úton gyöngyszemek mellett gyönyörű dolgokat:
Sokszor felmerült bennem a kérdés, rengeteg tréning, tanfolyam, coach (nemszeretem szó) mellett szükség van-e ezeknél összetettebb képzési formára. Aztán minél több és több oldalát láttam a valós helyzetnek, egyre erősödött bennem a meggyőződés: igen.
Direkt a Te kedvedért is elkezdtem feltérképezni, mik azok a dolgok, amikről kevés szó esik és amiknek valóban gyakorlati haszna van. Hol vannak azok a területek, amelyekkel kapcsolatban a legtöbb vállalkozónak elképzelése sincs, nemhogy tudása.
Rengeteg embert látok bolyongani az útvesztőben, akik nem tudják, mihez kezdjenek. Sokszor fűhöz-fához kapkodnak egy jó indulási pontot keresve. Kövezz meg érte bátran, de én bizony néha sírni szeretnék, mikor jó szándékú, nagy tudású emberek pont ilyenek miatt olyan sületlenségeket küldenek meggyőzésemre, aminek az eleje és a vége nyomokban se tartozik egymáshoz. Küldözgetik az ilyet boldog-boldogtalannak, miközben halovány gőzük sincs arról, az illető kicsoda, honnan ismeri, miért van vele kapcsolatban és egyáltalán mi érdekli.
Persze akiket különféle hálózatos üzletben látok mind meg vannak győződve arról, az az egyetlen üdvözítő. Naná, hogy nekem azonnal csatlakoznom kell egy ilyen remek termékhez, hálózathoz. Ez után ismerősök és idegenek is úgy néznek rám, mint a holdautóra (megszoktam már), mikor azt mondom: én tudom mivel és miért foglalkozom. Tisztában vagyok vele, nem egy perc alatt leszek vele a csúcson, de ettől még nem kezdek más vállalkozásba. Hiszek abban, amin dolgozom és saját hitelességemet rontanám ha más üzletet építenék. Meg egy fenék alá nem igazi két ló...
Azt meg végképp nem szokták érteni, ha már tudom, mit, tudom, hogy jó, miért nem zúdítom mindenfelé. Hiszen ma nem trendi kis lépésekkel, mások örömére is dolgozni. „Nem vagy elég harsány, sose vesznek észre.”
Végül úgy döntöttem, minden nem trendi gondolkodásom és kínálatom ellenére, hogy kis csapatommal és néhány - hozzám hasonlóan elvadult - partneremmel összehozzuk az
Ekkor jött a következő kérdés:
„A jó tanfolyamok drágák, és ez sokakat elriaszt. Annak idején, amikor alig volt pénzem, elhatároztam, hogy évente legalább négy szemináriumon veszek részt. Ezt a „luxust” nem mindig engedhettem meg magamnak, de azt is tudtam, hogy ennél sokkal megbocsáthatatlanabb, ha nem képzem magam tovább. Az az ár, amelyet továbbképzésünkért fizetünk, semmi ahhoz képest, amit az érdektelenségünkért kell majd fizetnünk. Lassan ott tartok, hogy nincs az az ár, amit ne fizetnék ki egy igazán jó tanfolyamért. Előfordult, hogy egy szeminárium 30.000 márkába került, viszont, ennek köszönhetően az elkövetkező két hónapban a dupláját tudtam kiegészítőleg megkeresni.
Ami nekünk európaiaknak hihetetlennek tűnik, azt az Egyesült Államokban már elengedhetetlenül szükségesnek tartják. Az amerikai vállalatok minden évben átlagosan 40 napra mentik fel a dolgozóikat a munka alól, csak azért, hogy ez alatt az idő alatt tanfolyamokon vegyenek részt. 40 nap, amikor az alkalmazottak nem dolgoznak - és a cég mégis fizet. Nem kétséges, hogy a cégnek megéri ez a befektetés. Japánban ez az arány még magasabb. A továbbképzés piaca az USÁban évente több mint 700 milliárd márka forgalmat bonyolít (a dupláját, mint a személyi számítógépek üzletága)! Nekünk, európaiaknak, vigyáznunk kell, nehogy elvétsük ezt a fejlődési irányt.”
Nem kevés igazság van a fenti idézetben. Ezt is figyelembe vettük, mikor a moduláris felépítés mellett döntöttünk. Így egyrészt mindenki azokat a részeket veszi igénybe, amikre szüksége van, másrészt a fizetési feltételek is könnyebbek így.
Azért nem hívnák programunkat Antistressnek és premizáltnak, ha nem rejtettünk volna el benne néhány kellemes meglepetést, bár lehet, hogy kevésbé lelkesítők is akadnak köztük:
Miből gondolom ezt? Mert ezt látom. Itt a saját blogomban durván őszinte leszek:
Nekem speciel a hócipőm tele a jobbnál jobb üzletekkel, lelkesítő zengzetekkel. A „motiváld magad, sikerülni fog” szövegekkel. Biztos vagyok benne, rengeteg ember számára életre szólóan rögzített kudarcélményekkel járnak ezek az oktatások. Hiányoznak belőle a valódi célok.
Csinálj weboldalt, blogot, nagyjából pont olyat, mint a többiek. Az hogy a sablonok révén egy nap egy csomó egyformát látok, azt se tudom néha, hol járok, pedig figyelek alaposan... És aki maga csinálja azok többsége - még a viszonylag rutinos számítógép és Internet használók is - nem keveset görcsölnek vele. Minél többet hallják, milyen egyszerű, annál butábbnak érzik magukat.
Ehhez persze bármelyik marketinges megmondja, írj vonzó, vevőcsalogató szövegeket bele. De hogyan fogalmazd meg pont a te témád? Vagy azt nem szoktad hallani? Ki gondolta volna. Lehet csak az, akiben felmerül, hogy az illető a konferenciáját, oktatását, e-bookját, bármijét azért tette eléd, hogy kellően ostobának érezve magad végül rábízd a megoldást?
Csúcskedvencem a sokszorozd meg... téma. Könyörgöm! Mit? A legtöbb tanácsra, információra a kezdő vállalkozóknak van szükségük, akár hagyományos üzlet, akár MLM a téma. De a legtöbb kezdőnek nincs vevője, nincs bevétele! A nullát meg megszorozhatod bármilyen számmal, az bizony nulla marad.
Aztán meg az első benyomás, meg a kivel dolgozz együtt kérdések. Most kifejezetten MLM példa, de bármilyen más üzletre is igaz: Mariska néni úgy dönt, neki ez a dolog tetszik. Amiről beszéltek neki, milyen jó és mennyi pénzt lehet vele keresni, neki is kell.
Elmondja a rokonoknak, barátoknak, kimosolyogják. Elmondaná alig ismerősöknek is, hátha azok másképp gondolkodnak a témában. Gondosan elő is készül a dologra. Csinosan kiöltözik, erre a nagy alkalomra direkt kiáll a garázsból a Mercijével - lássa mán' az a buta ismerős, milyen jó bolt ez!
Ugye, te is így kezdted? Mint minden vállalkozás. Az emberek azonnal érezték: amit te kínálsz az az egyetlen megváltás számukra, rajtad is látszik mennyire jól megy, persze nálad vásárolnak ezentúl mindent. Hiszen Te vállalkozónak, gazdagnak és mindenttudónak születtél. Vagy mégse?
Én speciel csecsemőnek születtem. Ráadásul egy olyan időszakban, amikor esélyem nem volt megtanulni a vállalkozást, vagy a pénzzel bánni. Mert akármit is mondott nagyanyám, a semmit beosztani messze nem a pénzzel bánás.
Később persze elkezdtem keresni azokat, akik tudhatják, hogyan kell. Találtam az úton gyöngyszemek mellett gyönyörű dolgokat:
- Hétpecsétes fejteledumálást.
- Remekbe szabott lelombozó módszereket.
- Kapcsolatépítés és hiteles ajánlás helyett a: zúdítsd mindenkire a mondandód, a nagy számok törvénye segít technikákat. Persze segít, ha sok ismerős helyett sok menekülőt szeretnél látni.
Sokszor felmerült bennem a kérdés, rengeteg tréning, tanfolyam, coach (nemszeretem szó) mellett szükség van-e ezeknél összetettebb képzési formára. Aztán minél több és több oldalát láttam a valós helyzetnek, egyre erősödött bennem a meggyőződés: igen.
Direkt a Te kedvedért is elkezdtem feltérképezni, mik azok a dolgok, amikről kevés szó esik és amiknek valóban gyakorlati haszna van. Hol vannak azok a területek, amelyekkel kapcsolatban a legtöbb vállalkozónak elképzelése sincs, nemhogy tudása.
Rengeteg embert látok bolyongani az útvesztőben, akik nem tudják, mihez kezdjenek. Sokszor fűhöz-fához kapkodnak egy jó indulási pontot keresve. Kövezz meg érte bátran, de én bizony néha sírni szeretnék, mikor jó szándékú, nagy tudású emberek pont ilyenek miatt olyan sületlenségeket küldenek meggyőzésemre, aminek az eleje és a vége nyomokban se tartozik egymáshoz. Küldözgetik az ilyet boldog-boldogtalannak, miközben halovány gőzük sincs arról, az illető kicsoda, honnan ismeri, miért van vele kapcsolatban és egyáltalán mi érdekli.
Persze akiket különféle hálózatos üzletben látok mind meg vannak győződve arról, az az egyetlen üdvözítő. Naná, hogy nekem azonnal csatlakoznom kell egy ilyen remek termékhez, hálózathoz. Ez után ismerősök és idegenek is úgy néznek rám, mint a holdautóra (megszoktam már), mikor azt mondom: én tudom mivel és miért foglalkozom. Tisztában vagyok vele, nem egy perc alatt leszek vele a csúcson, de ettől még nem kezdek más vállalkozásba. Hiszek abban, amin dolgozom és saját hitelességemet rontanám ha más üzletet építenék. Meg egy fenék alá nem igazi két ló...
Azt meg végképp nem szokták érteni, ha már tudom, mit, tudom, hogy jó, miért nem zúdítom mindenfelé. Hiszen ma nem trendi kis lépésekkel, mások örömére is dolgozni. „Nem vagy elég harsány, sose vesznek észre.”
Végül úgy döntöttem, minden nem trendi gondolkodásom és kínálatom ellenére, hogy kis csapatommal és néhány - hozzám hasonlóan elvadult - partneremmel összehozzuk az
Antistress üzleti tudáskurzust.
Ekkor jött a következő kérdés:
„A jó tanfolyamok drágák, és ez sokakat elriaszt. Annak idején, amikor alig volt pénzem, elhatároztam, hogy évente legalább négy szemináriumon veszek részt. Ezt a „luxust” nem mindig engedhettem meg magamnak, de azt is tudtam, hogy ennél sokkal megbocsáthatatlanabb, ha nem képzem magam tovább. Az az ár, amelyet továbbképzésünkért fizetünk, semmi ahhoz képest, amit az érdektelenségünkért kell majd fizetnünk. Lassan ott tartok, hogy nincs az az ár, amit ne fizetnék ki egy igazán jó tanfolyamért. Előfordult, hogy egy szeminárium 30.000 márkába került, viszont, ennek köszönhetően az elkövetkező két hónapban a dupláját tudtam kiegészítőleg megkeresni.
Ami nekünk európaiaknak hihetetlennek tűnik, azt az Egyesült Államokban már elengedhetetlenül szükségesnek tartják. Az amerikai vállalatok minden évben átlagosan 40 napra mentik fel a dolgozóikat a munka alól, csak azért, hogy ez alatt az idő alatt tanfolyamokon vegyenek részt. 40 nap, amikor az alkalmazottak nem dolgoznak - és a cég mégis fizet. Nem kétséges, hogy a cégnek megéri ez a befektetés. Japánban ez az arány még magasabb. A továbbképzés piaca az USÁban évente több mint 700 milliárd márka forgalmat bonyolít (a dupláját, mint a személyi számítógépek üzletága)! Nekünk, európaiaknak, vigyáznunk kell, nehogy elvétsük ezt a fejlődési irányt.”
Bodo Schafer: Út az anyagi függetlenséghez
Nem kevés igazság van a fenti idézetben. Ezt is figyelembe vettük, mikor a moduláris felépítés mellett döntöttünk. Így egyrészt mindenki azokat a részeket veszi igénybe, amikre szüksége van, másrészt a fizetési feltételek is könnyebbek így.
Azért nem hívnák programunkat Antistressnek és premizáltnak, ha nem rejtettünk volna el benne néhány kellemes meglepetést, bár lehet, hogy kevésbé lelkesítők is akadnak köztük:
- A Tudáskurzussal vállalkozásod fejlődését célozzuk, akár tulajdonosa, akár alkalmazottja vagy az adott vállalkozásnak.
- Nem úszhatod meg annyival: ezt is végighallgattam! Bizony, amit lehet magad fogsz megcsinálni. Amit előbb meg kell hallgass, azt majd kipróbálod, hogyan lehet alkalmazni.
- Bármely modult választod, Antistress prémiumod gyűlik, így lehetőséged van arra, hogy a teljes kurzus végül ingyenes legyen számodra.
- Programunk ajánlásos rendszerben épül. Az ajánlások száma korlátozott, hiszen te a saját vállalkozásod építésében, saját tevékenységed végzésében vagy elsősorban érdekelt. Minden elfogadott ajánlás az ajánló és az elfogadó számára egyaránt prémium gyűjtésének megkezdésével jár.
- Vállalkozások számára extra lehetőség, hogy alkalmazottaikat befizethessék programunkba. Így a vállalkozás fejlesztése, a dolgozók motiválása új elemmel gazdagszik: mind a vállalkozás, mind a dolgozó egyaránt prémiumhoz juthat.
- Az egyes megszerzett prémiumok - a program felépítése jóvoltából - évről évre visszatérnek.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése
A megjegyzések moderáltak, jóváhagyás után lesznek láthatóak.