Földes Péter: Válaszlevél Magyarország miniszterelnökének

Tisztelt Miniszterelnök Honfitársam!

Azért írok neked, mert megkaptam a leveledet. Az volt ebben a levélben, hogy „ismét nagy döntések előtt állunk. Brüsszel több olyan tervvel állt elő, amelyek veszélyeztetik a nemzeti függetlenségünket és az ország biztonságát.”

Jól van tisztelt Miniszterelnök Honfitársam, beszéljük meg, öntsünk tiszta vizet a nyílt kártyák közé! Ha már semmi mást nem beszéltünk meg az elmúlt években. Legalább most és ezt.

Velem ti nem egyeztettettek arról, sem 2010-ben, sem soha máskor, hogy lenyúljátok a magán-nyugdíjpénztárakban tartott megtakarításokat. Hogy szétosztjátok a földeket, a trafikokat, a kaszinókat a csókosaitoknak, bedöntitek a forintot.
Nem volt szó arról, hogy a Nemzet Gázszerelője egy év alatt 100 milliárd forinttal növeli a vagyonát, sem arról, hogy a gyerekeitek a saját lábukon fognak állni.

Hogy lebontjátok a jogállamot, megszálljátok ügyészséget, a bíróságot, az alkotmánybíróságot, a költségvetési tanácsot, és évi 80 milliárd forintért hazugsággyárrá alakítjátok a közmédiát.

Olcsó államot ígértetek, ehelyett minden eddigi kormánynál többet költötök miniszterekre, államtitkárokra, helyettes államtitkárokra, miniszteri biztosokra, megbízottakra, kancellárokra.

Velünk, magyarokkal, nem állapodtatok meg arról, hogy pénzt vesztek el az oktatástól, az egészségügytől, a kultúrától. Hogy számolatlanul építitek a stadionokat, amelyekben foci még nyomokban sem található, legföljebb az általad szétköpködött szotyola-héj.

Nem állapodtunk meg arról, hogy szabadságharcot vívtok a nevünkben. Összevesztek mindenkivel, akivel eddig jóban voltunk, régi-új barátokat kerestek a mesés keleten, mintha nem volna e derék despoták nélkül is épp elég bajunk.
Nem állapodtunk meg abban sem, hogy egy múltba néző, árvalányhajas, koszlott, leharcolt országot hagytok a gyerekeinkre. Akik persze nem kérnek ebből, és aki csak teheti közülük, már a messzi távolból figyeli a kormányzásnak csúfolt ámokfutásotokat.

Nem volt szó arról, hogy visszaviszitek Magyarországot a középkorba, és egy bezárkózó, minden idegenben ellenséget látó, önmagától is undorodó országot építetek.

Mikor állapodtunk meg arról, hogy átírjátok a múltat? Hogy elhazudjátok a jelent és ellopjátok a jövőt?

Ki és mikor bízott meg benneteket azzal, hogy csókosaitok betegre keressék magukat? Mikor beszéltünk a tízéves kisfiúnak vásárolt budai öröklakásról? A Pasa Parki ingatlanok naponta növekvő négyzetmétereiről? A külügyminiszternek kinevezett egykori futsall játékos 167 millió forintos kis kulipintyójáról? (Ahol, méltó módon tudja fogadni a külföldi kollégáit.)
Nem állapodtunk meg semmiben. Ez az igazság, minden más mellébeszélés, maszatolás. Magyarul: hazugság.

Emlékszel még tisztelt Miniszterelnök Honfitársam, hogy mit mondott 2010-ben, néhány héttel a választások előtt egy Abonyban tartott lakossági fórumon pártod akkori alelnöke, Pokorni Zoltán? „Mindenkinek meg kell értenie, hogy ha kormányra kerülünk, nincs több lopás. Annak, aki először belenyúl a kasszába le lesz vágva a keze”.

Hogy áll most ezt a projekt, kedves Miniszterelnök Honfitársam, tudnál erről valamit mondani?

És most, bocs: mi lenne az a 6 kérdés, amelyekről konzultálni szeretnél velem?