A Világ legveszélyesebb dolgai

Tegnap voltam egy tréningen, ahol az életerő volt a központi téma. Mitől lesz több, mitől fogy, mit tehetünk érte mi magunk. Mert nem kötelező az idő múlásától magunk alá esni, sorsnak tekinteni azt, ami csak rajtunk múlik.

A tréning egyik témája az volt, mi a legjobb munka? Természetesen az, amit örömmel tudunk elvégezni. „Ha valakinek nincs annyi öröme a munkájában, hogy a nemszeretem részét is elvégezze, nem a megfelelő helyen van!” - mondta ki Szabó Gábor az egyik legfontosabb konklúziót.


Igen, valóban a játékosság, a szórakoztatóság is az igazán jó munka része. Ez a csöppség már most dolgozik, aktívan részt vesz a család kutyájának nevelésében. Ugye neked se jutott eszedbe a munka szó, mikor láttad? Minden olyan, amit nem így végzünk, csak egyszerű tennivaló lesz.

Ekkor gondolkodtam el komolyan azon a kérdésen, vajon tudok-e olyan helyet, ahol így zajlik a munka? Ahol nemcsak a dolgozók, hanem esetleg a vevők, megrendelők, felhasználók is élvezik, jó játéknak is tartják a beszerzetteket?

Rádöbbentem: igen, egy ilyen céget egész biztosan tudok. Olyat, ahol az ott dolgozóknak minden szükséges körülményt biztosítanak ahhoz, hogy jól érezzék magukat. Minden bizonnyal ezt a légkört és hangulatot érzem termékeiken. Amitől a napi munkára azt szoktam mondani: Megyek a nagy játszótérre! Ne is törd a fejed egy percig se: a Google. Az a cég, amely ma a legveszélyesebb dolgok egyike a világon. Miért veszélyes? Mert mindannyian megtudhatjuk:

• Léteznek emberhez méltó körülmények,
• Létezik csapatmunka,
• Önkéntes, szinte játékos formában gyűlik újra a közös tudat,
• Tiéd a döntés, mit hogyan használsz, hiszen nálad a szabad akarat.
  

Ezek a gondolatok pont olyan veszélyesek a mai világra, mint az alábbi videó és társai. Tudom, hogy nem szoktad ezt a zenei stílust. Kérlek, a szövegre figyelj!


Pont ez a dal volt az, ami miatt egy nagyon kedves - akkor 9 éves - barátom kérésére feltettem egy kérdést rádiósoknak. Már a kérdés feltevésének körülményei is sokat elmondanak, hát még a válasz: A budapesti metrón utaztam. Mellettem beszélgetett a két rádiós. Különböző adóknál dolgoztak. A téma az volt: milyen a műsorok színvonala. Igen gyengének tartották. Ekkor kapcsolódtam a beszélgetésbe:

• Ugye jól értem, mindketten rádiósok?
• Igen.
• Egy barátom kérésére kérdezem, miért nem lehet a rádiók műsorában olyan dalokat hallani, mint az Ossian - Többet ér mindennél című száma, vagy más hasonlók?

Erre egymás mellé álltak, mint egy kórus és megkaptam a választ. Mégcsak más szavakat se használtak:

• Na még csak az hiányozna, hogy az emberek megtanuljanak érezni és gondolkodni!

Hát igen... Nem véletlenül tesznek meg egyesek mindent azért, hogy közös tudatunk ne ébredjen fel hamvaiból. Nem véletlen, hogy lélekölő módon szervezett munkákkal küzdünk sokan. Nem véletlen, hogy életerőnk, energiánk idejekorán elfogy. Hiszen minden körülöttünk arra tanít, ez a dolgok rendje. Az igazi élet boldog öregkorral csak a mesében létezik. Minden és mindenki veszélyes, ami ez ellen hat.

Azért ha már ennyire nagyon a veszélyek: egyik kedvenc könyvem ismét rendkívül veszélyesnek tűnhet egyesek számára, mert képesek voltak a magyar irodalom egyik kiemelkedő remekművét törölni a Magyar Elektronikus Könyvtárból. Gondoltam elolvasnátok:


Szerettem volna az íróról némi információt is átadni, de inkább olvasd el a róla szóló Wikipédia cikket. Tényleg nem érdemes kihagynod.