„Ahhoz, hogy valami létezzen meg kell hogy figyelje valaki.
Ahhoz, hogy valami létezzen, el kell foglalnia egy helyzetet az időben és a térben. És ez megmagyarázza, miért nem tudunk semmit az univerzum tömegének kilenctizedéről.
Az univerzum tömegének a kilenctizede a maradék egytizedben lévő összes dolog helyzetének és irányának az ismerete. Minden atomnak megvan a maga életrajza, minden csillagnak a maga aktája, minden kémiai kölcsönhatásnak a maga megfelelője a felírótáblás ellenőrre. Azért nem lehet tudni róla semmit, mert ez tárolja a tudást minden másról és az ember nem nézheti meg a saját tarkóját.
Az univerzum kilenctizede lényegében papírmunka.
És ha az ember a történetet szeretné, ne feledje, hogy a történetek nem kibontakoznak. Hanem szövődnek. Események, amelyek különböző helyeken és különböző időpontokban kezdődnek, tartanak egyetlen apró pont, a tökéletes pillanat felé a téridőben.”
Valahogy így éreztem amikor egyes emberek azt állították: a kilenctized egy részét saját hasznukra fordítják. Ettől történetek sokkal szegényesebbé váltak - szerintem.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése
A megjegyzések moderáltak, jóváhagyás után lesznek láthatóak.