Ahogy látom, illiberálisék legnagyobb gondja, hogy akkor most győzött a Kedves Vezető, vagy nem? Perszehogy! Mert a Kedves Vezető MINDIG GYŐZ!
Ez réges-régen, egy távoli galaxisban kezdődött, mikor a Kedves Vezető, akit saját bevallása szerint gyerekkorában… valójában felnőttként is egy jó darabig… vertek a szülei mint a répát, ugye innen a jól fejlett szájnyalogatás, pillarebegtetés, az atyai a pofonok közötti szünetekben két dolgot határozott el.
Az első, hogy egyszer nagy lesz. Hát ez kurvára nem jött be neki, mert ugye…ööö…szóval, nem lett nagy. (Hogy kell pirulós jelet rajzolni? A végén még azt hiszi a Rogán-kommandó, hogy kajánkodok, és a megbízhatatlanok közé sorolnak!) Sehogy! Se politikailag, se mentálisan, se sehogy.
Ennek feldolgozása okozott számára néhány pokoli évet 2010-ig. Azóta ez a pokol már a mi közös lakhelyünk.
A másik pedig, ha egyszer nagy lesz, akkor mindig győzni fog!
Általában a normálisabbja ezeken a buktatókon élete első hat évében túllép, és kiegyensúlyozott, tünetmentes emberként kezdi meg felnőttkorát. Akiknek ez nem sikerül elsőre, azoknak vagy sikerül a gyógyszeres kezelés, vagy nem. Itt nem sikerült. Így jártunk. Fejletlen még az orvostudomány!
Persze vannak kedves emlékek, mikor az asszony – náluk ez van. Asszony! Meg vak komondor, ha az asszony nem figyel(mes) – anno véletlenül megnyerte az azóta ellabancosodott sógorok lejtőin a családi síversenyt, és a Kedves Vezető, akkor kevésbé kedves hisztije miatt külön férfi győztest is hirdetett az elképedt sógor. Nehogymán egy asszony! Nekik ez mókás családi emlék. Valójában maga az őrület.
Persze a First Lady, akarom mondani, a „Nemzet Asszonya” azóta tudja már hol a helye. Három lépéssel az ura mögött. Ez az arcára is van írva.
Tudják! Mint Rejtő regényében. Leila, az arab (hopsz! Ez is jól kezdődik!) démon, akinek az arcán az évek és egy ideges matróz kése mély nyomokat hagyott.
De már nincs gond! Nincs gooond! GYŐZELEEEM VAAN! Egyenesben vagyunk, mivel nem kell már mókolni semmit azóta, hogy a nemzeti mangalicaszerelő kantáros Armanijából pislog ki az összes magyar nyelvű média.
Legutóbb is, kint… Ja! A „kint” az ismét a mocskos nyugat, de az már nem is nyugat, mert azt a komenyisták monták’, hanem Brüsszel, de folytatom!
Szóval kint, a kereszténydemokrata - nem röhög! Azok tényleg azok! – haveroktól a Kedves Vezető kap egy oltári nagy sallert, de akkorát, hogy percekig pörög a hátán, még szerencse hogy rajta volt a kevlárotthonka, erre a Mészáros és Mészáros médiabirodalom automatikusan hozza 3 másodperc alatt a hírt, miszerint hatalmas a győzelem, mert a Kedves Vezető:
A.) Junckert lekísérte a kocsmába,
B.) kihúzatta a szövegből a liberális demokráciát.(pfúj!)
C.) GYŐZTÜNK!
És a győzelem édes mámorában a teljes Nemzethy Viccosztály aláírta a nyilatkozatot melyben ott virít nagy kani betűkkel, hogy a liberális demokrácia, a jogállamiság, a civil szervezetek és a sajtószabadság remek dolgok!
HURRÁ! A KEDVES VEZETŐ ÚJRA CSATÁT NYERT, DE KÖZEL A VÉGSŐ GYŐZELEM IS!
Nemtom! Orvos nincs a közelben? Szükségünk lenne rá!
Ez réges-régen, egy távoli galaxisban kezdődött, mikor a Kedves Vezető, akit saját bevallása szerint gyerekkorában… valójában felnőttként is egy jó darabig… vertek a szülei mint a répát, ugye innen a jól fejlett szájnyalogatás, pillarebegtetés, az atyai a pofonok közötti szünetekben két dolgot határozott el.
Az első, hogy egyszer nagy lesz. Hát ez kurvára nem jött be neki, mert ugye…ööö…szóval, nem lett nagy. (Hogy kell pirulós jelet rajzolni? A végén még azt hiszi a Rogán-kommandó, hogy kajánkodok, és a megbízhatatlanok közé sorolnak!) Sehogy! Se politikailag, se mentálisan, se sehogy.
Ennek feldolgozása okozott számára néhány pokoli évet 2010-ig. Azóta ez a pokol már a mi közös lakhelyünk.
A másik pedig, ha egyszer nagy lesz, akkor mindig győzni fog!
Általában a normálisabbja ezeken a buktatókon élete első hat évében túllép, és kiegyensúlyozott, tünetmentes emberként kezdi meg felnőttkorát. Akiknek ez nem sikerül elsőre, azoknak vagy sikerül a gyógyszeres kezelés, vagy nem. Itt nem sikerült. Így jártunk. Fejletlen még az orvostudomány!
Persze vannak kedves emlékek, mikor az asszony – náluk ez van. Asszony! Meg vak komondor, ha az asszony nem figyel(mes) – anno véletlenül megnyerte az azóta ellabancosodott sógorok lejtőin a családi síversenyt, és a Kedves Vezető, akkor kevésbé kedves hisztije miatt külön férfi győztest is hirdetett az elképedt sógor. Nehogymán egy asszony! Nekik ez mókás családi emlék. Valójában maga az őrület.
Persze a First Lady, akarom mondani, a „Nemzet Asszonya” azóta tudja már hol a helye. Három lépéssel az ura mögött. Ez az arcára is van írva.
Tudják! Mint Rejtő regényében. Leila, az arab (hopsz! Ez is jól kezdődik!) démon, akinek az arcán az évek és egy ideges matróz kése mély nyomokat hagyott.
De már nincs gond! Nincs gooond! GYŐZELEEEM VAAN! Egyenesben vagyunk, mivel nem kell már mókolni semmit azóta, hogy a nemzeti mangalicaszerelő kantáros Armanijából pislog ki az összes magyar nyelvű média.
Legutóbb is, kint… Ja! A „kint” az ismét a mocskos nyugat, de az már nem is nyugat, mert azt a komenyisták monták’, hanem Brüsszel, de folytatom!
A.) Junckert lekísérte a kocsmába,
B.) kihúzatta a szövegből a liberális demokráciát.(pfúj!)
C.) GYŐZTÜNK!
És a győzelem édes mámorában a teljes Nemzethy Viccosztály aláírta a nyilatkozatot melyben ott virít nagy kani betűkkel, hogy a liberális demokrácia, a jogállamiság, a civil szervezetek és a sajtószabadság remek dolgok!
HURRÁ! A KEDVES VEZETŐ ÚJRA CSATÁT NYERT, DE KÖZEL A VÉGSŐ GYŐZELEM IS!
Nemtom! Orvos nincs a közelben? Szükségünk lenne rá!
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése
A megjegyzések moderáltak, jóváhagyás után lesznek láthatóak.