Zs. Zsolt: Örülök a menekülteknek

Soha nem jöttem volna rá, mennyire lealjasodott és ostoba lett a magyar társadalom, sosem feltételeztem, hogy még a saját ismerősi körömet is érinti ez a felesleges megosztottság. Mindig azt hittem, körülöttem azért gondolkoznak és egyben emberek, más miliő, hiszen sosem a végzettség, vagy az ész alapján szelektáltam, kizárólag emberség és az élethez, más emberekhez való hozzáállás alapján a barátokat. Hála Istennek nincsen radikális közöttük, aki volt kilőttem régen, de azért 50%-ban bizony tudom, mire voksolnak október 2.-án.

Az idióta magyar nem attól retteg, hogy nem lesz háza, lakása, földje, jövője, élete, jövedelme, munkája, kenyere, hanem attól, hogy Münchenben több a biciklilopás és a kerítés nélkül lehet, hogy nálunk is több volna... ezért inkább kiszavazza a gyerekeit az unióból saját magával együtt.

Menthetetlen a magyar társadalom, szégyen, hogy ezt kimondom, de elég belelapozni a hírek alatti kommentekbe, lassan akármelyik portálon, politikai oldaltól függetlenül és ez vonatkozik a kommentelők hadára is, a nézetek különböznek, de az ostobaság azonos, primitív kommunikáció egymással, barbár értékrend, ma a normális számít selejtnek, jó szonda a facebook, reális képet ad a társadalom összetételéről és a minőségéről, valamint a trollok kényszeres agymosási igyekezetéről és rendkívül sikeres tevékenységükről, továbbá a durva cenzúráról.

Olyan szellemi mélyrepülésbe kezdtünk, ami bizony már nem a légibemutató része, sokkal inkább a becsapódás előtti pillanatok, amivel képtelenség egyáltalán vitatkozni is, mert annyira mélyen van, hogy méltatlan dolognak érzem beleállni is.

Szépen lassan elérjük azt a magasságot, ahonnan az ernyőnek sincs ideje nyílnia, ugrálhatunk már, minek.

5-10, lehet 15 év nyomorúságos év múltán persze kiderül majd, hogy tévedtek, de kinek van ideje ezt a nagy nemzeti "gyors" felfogást kivárni...

Pont azt mondtam, legszívesebben összepakolnék, elhúznék Ausztráliába, Új-Zélandra, Kanadába, akárhová és új néven nulláról kezdeném, kitörölve minden képet, dokumentumot, értéket, emléket az életemből, csak és kizárólag előre nézve.. Esküszöm a kutyám tart csak vissza, hogy nem vihetem bárhová csak úgy, szinte már SEMMI MÁS...

Ahol az értelem a selejt kategóriába kerül, ott nincs nagyon miről beszélni. Ki kell várni csendben, míg magától összeomlik ez a rogán-polt-portik-orbán-mészáros-kósa-szijjártó-agymosó médiaköztársaság, ez az áruló kormányszolga ellenzékes, ez a tízperces birodalom, ami sajnos akkor fog csak megtörténni, amikor elfogy az ostoba szervilis emberekről lenyúzható bőr, előbb nem, ez világosan látszik.

Igazából, annyira elszomorít a látott kép és oly hosszú ideje gyűlik ez ha nagyon őszinte vagyok, hogy még ezt sem volt kedvem megírni.