Nógrád faluban 1944-ben már csak kevés zsidó élt. A szőlőket kipusztító nagy filoxérajárvány előtt, a 19. században még többen voltak; vincellérek, borkereskedők többnyire, a régebbi pincéket is ők építtették-vájatták a Várhegy oldalának riolittufájába.

Évszázadokon keresztül Nógrádon haladt át a felvidéki bányavárosok felé vezető kereskedelmi út - márpedig kereskedelem mindig volt, még akkor is, amikor az utat őrző nógrádi vár, a végvári rendszer e jeles darabja rendszeresen gazdát cserélt törökök és magyarok között.

Nekem kedves, defetista vár ez amúgy - szinte soha, senki nem akarta igazán megvédeni, őrsége többnyire már az ellenség érkezésének hírére elszelelt, magyarok, törökök, külföldi zsoldosok egyaránt. Nem volt itt semmi színpadias hazafiság, látványos csata - de volt helyette élet; a török időkben karavánszeráj működött a vár tövében, messze földön híres tevevásárokkal - és az akkor érkező görög és zsidó kereskedőkkel.

A török idők után pedig tót betelepülők színesítették a falut, és elkezdődött a szőlőművelés is - inkább a pincének alkalmas tufa, mintsem a jó szőlő miatt. Józan, mindennapi fogyasztásra való tömegborok készültek itt és kerültek a szekerekre Besztercebánya, majd távolabb, a sziléziai Boroszló vásárai felé.

Vártól-falutól odébb, a Kálváriadomb tövében, az utolsó házaktól úgy egy-másfél kilométerre van ma a nógrádi zsidó temető, egy gazos, félreeső részen - én is csak véletlenül, gombászás közben bukkantam rá, pedig sok éve járom azokat az erdőket-réteket. Néhány parcella az egész, kidőlő sírkövek, láthatóan évtizedek óta nem gondozza őket senki. Nem hiszem, hogy valaki is visszajött volna a lágerekből a kilenc nógrádi zsidó közül, akiket 1944 szeptemberében deportáltak a gettóba, majd utóbb a halálba.

Az eseményt gondos, a köz jószágát óvó magyar állami, hivatali kezek igazgatták, bonyolították, akkurátusan jegyzőkönyvezték; a pénzek fillérre pontosan elszámoltattak. Magyar hatóságok, m. kir. adóhivatali segédtitkárok, körjegyzőségi jegyzők; a kitelepítést a m. kir. rendőrség és csendőrség bonyolította.

Legyen hát nekik is emlékművük: a manikűrözött körmű, tisztes őszes halántékú gyilkosoknak; a bajuszos, joviális családapáknak, fess csendőrlegényeknek, a megbízható jegyzőknek, akik munkájuk végeztén hazatérve megsimogatták gyerekeik fejét, jólesőn megropogtatták gerincüket, és egy pohár asztali vörös után elégedetten aludták az ártatlanok álmát - az egész gyilkos, rettenetes úri Magyarországnak, a gépezet névtelen kis csavarjainak és a tehetségtelen, aljas Főkormányzó Őfőméltóságának, az őrmester uraknak és az eminenciásoknak, a házmestereknek és a politikusoknak.

Tessék nekik felállítani az emberi butaság, rosszindulat, irigység, tudatlanság és brutalitás óriási, randa, ragacsos emlékoszlopát! Legyen teljes ezzel a Nemzeti Tömeggyilkosság Rendszerének emlékezete!

A nácik? Támogató háttér voltak csak a magyar államnak. Sokak számára rég várt körülmény, másoknak pedánsan elvégzendő feladat.

„Az irat keletkezésének helye Nógrád
Az irat keletkezésének időpontja 1944.09.19
Az irat tartalma Jegyzőkönyv
Felvétetett Nógrádon, 1944. év szeptember hó 19-én, a körjegyzőség hivatalos helyiségében.
Jelen vannak alulírottak.

Tárgy: Zsidó ingóságok leltározásával kapcsolatos intézkedések.

A községi elöljáróság képviseletében Bal[l]on Elemér körjegyző előadja, hogy Nógrád községben 9 db zsidó lakos volt. A következő zsidók lakásai és lakberendezései nyertek leltározást: Sámuel Rezső, Kohn Dezső, Kohn Béla, Kiszner Ármin, Gross Fülöp, Kohn Zsigmondné és társai, Kohn Emil, Neuhauser Bernát és Kohn Sándorné.

A zsidók gettóba szállítása előtt nevezettek ingóságai saját lakásaikban lezárattak, és azok most, leltározáskor ott is lettek elraktározva. Az elhagyott zsidó lakásokban pesti kibombázottak részére a legszükségesebb bútorok használatra hátrahagyattak, ami[k] a mellékelt leltárakban pontosan bevezettettek.

Hátrahagyattak zsidó bútorok a következőknél: Kiss Pálné, Mező Sándor, Vajk Lajosné, Dobos Ferenc, Beikart Elemérné és Oberlender Ödön részére.

Ballon Elemér körjegyző előadja, hogy a kibombázottak részére kiadott lakások még a zsidók ittlétekor, április hó elején lettek igénybe véve a zsidók összeköltöztetésére kiadott rendelet alapján, mely rendelet alapján tartoztak ezen rendelet szerint a lakásokat berendezve a kibombázottaknak átadni. A községben a fentebb felsorolt kibombázottakon és a zsidók lakásaikon kívül más helyen zsidó ingóságok nincsenek, és bűnjelként őrzött zsidó ingóság nem volt. Nógrádon élőállat kezelésre kiadva nem lett.

Nógrád községben a zsidók gettóba szállítása után fennmaradt élőállatok eladásából, romlandó áruk hasznosításából és a lakásaik haszonbéréből befolyt összesen: 6979 P 20 fillér, és ezen összegből elszámoltatott köztartozásra 3235 P 70 fillér.

A megmaradt 3743 P 50 fillért pedig nyugta ellenében a községi elöljáróságtól átvettem. A köztartozások a következők: együttesen kezelt adók: 2672 P 90 fill[ér], illeték: 423 P - fill[ér], forgalmi adó: 139 P 80 fill[ér].

Felolvasás és helyeslés után lezáratott.
K. m. f. Ballon Elemér körjegyző [olvashatatlan aláírás] m[agyar] kir[ályi] adóhiv[atali] kiküldött p[énz]ü[gyi] s[egéd]titkár”

Helyeslés után lezáratott. Helyeslés. Után. Lezáratott.
Pont.

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

A megjegyzések moderáltak, jóváhagyás után lesznek láthatóak.