- Szia Lőrinc fiam, itt Viktor.
- Tiszteletem főnök! Mit parancsolsz édes gazdám?
- Ne játsszunk már Aladint, Lőrinc! Te egy tehetséges vállalkozó vagy, az én barátom.
- Értem vezérem, mit tehetek érted?
- Az van, hogy adósságunk keletkezett egy állami cég felé.
- Állami cég, de hát az állam te vagy! Valaki ezt mondta korábban is, talán egy Lajos. Megvan! A Simicska!
- Ne lajosozz itt nekem Lölö, ugyanis már így hívnak téged a fészbukon, holnapra betiltjuk a Lajos nevet a Ferenccel együtt. Még jó, hogy nem a Dietmar Clodoval jössz!
- Isten őrizzen engem Sanyi, akarom mondani Viktor! Akkor térjünk a tárgyra. Mennyi az adósságunk, izé…, az adósságom?
- Szar 3 milliárd forint! Annyi, mint egy igen jó lottó öttalálatos az átlag embereknek.
- Nem ügy főnök, bár holnapra, gondoltam, megveszem, megvesszük a Dózse-palotát Velencében, ahogy megbeszéltük, de az ráér, majd szólok a gyereknek, hogy adja vissza a mai zsebpénzét és máris sínen van a dolog.
- Helyes fiam, akkor küldd át azt a háromezer milliót.
- Egy kis rózsaszín bőröndben jó lesz?
- Ne clodózz baszd meg, mert elszegényítlek! Bemész a postára és feladod, világos?
- Értettem. Pénteken mit veszek meg?
- Majd belépsz a hitgyülibe és mienk az ATV is.
- De jó lesz főnök, át is nevezzük Nemzeti ATV-re!
- Látod Lölökém, érted te csíziót!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése
A megjegyzések moderáltak, jóváhagyás után lesznek láthatóak.