- Halló, rendőrség?
- Igen, miben segíthetünk?
- Idegen beszédet hallottam.
- Értem. Milyen idegen beszédet?
- Nem értem.
- Mit nem ért?
- Az idegen beszédet.
- Ehemm… nos, hol tartózkodik most?
- Itthonról telefonálok.
- És hol hallotta az idegen beszédet?
- A rádióban.
- Rendben. Kapcsolja ki a rádiót!
- Miért, visszhangos?
- Nem, de kapcsolja csak ki.
- Kikapcsoltam.
- Jobb?
- Jobb. Már nem hallom. Azt hiszem, talán terroristák. Vagy gazdasági menekültek. Az ember sosem lehet eléggé óvatos.
- Így van, köszönjük a bejelentést. A jó állampolgár arról ismerszik meg, hogy mindig riadókészültségben áll. Legközelebb tekerjen az egyik közszolgálati adóra.
- A Kossuthot hallgattam.
- És nem magyarul beszéltek?!
- Azt nem mondtam, hogy nem magyarul beszéltek. Csak nem értettem.
- Mit nem értett?
- Hogy hol élnek, akik ott beszélnek a rádióban. Melyik országban? És miért akarnak onnan idejönni? Hogy elvegyék a munkánkat? Hiszen ahogy mondják, náluk csökken a munkanélküliség, gazdagodnak a szegények, minden épül, szépül, javul és erkölcsösül. Nálunk meg itt Magyarországon épp az ellenkezője. Lerohad az egész kóceráj. Mégis mit akarnak tőlünk ezek az idegenek? Biztos, hogy terroristák, nekem elhiheti. Vagy perverzek.
- Nyugodjon meg, a javunkat akarják.
- Ön is úgy gondolja? Na, pont ezért telefonáltam önöknek.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése
A megjegyzések moderáltak, jóváhagyás után lesznek láthatóak.